must have. nem bírom ki nélküle. kényszeres a kommunikálhatnék. az, hogy milyen nekem itthon, jó kérdés. mert közel egy hónap után sem tudom. nem tudom, hogy hogy vagyok, mert max azt mondtahom, hogy still lost. az meg ugye nem jó. legal alien maradtam, és keresem a helyem. mintha a valóság valami furcsa, nyálkás szövet lenne. lassan persze szakadozik. közben meg megy az itthonról munka, mert a gyárban nincs saját asztalom, netem, semmim. így meg ugye nehéz. azt meg már régen tudom, hogy otthon munka ritkán jó, még akkor is, hosszútávú vágyaim között az otthonról dolgozó weddesigner szerepel. bár annak az erdete inkább a folyton úton lenniben keresendö. mert milyen nagyszerü is lenne Mexicoban JC-vel a tengerparton épp a világot megváltani, és aztán amíg ö mindjuk az International Pacific Café vendégeinek pizzát süt, én megcsinálok egy alapdesignt. aztán csak plug in a gépbe, és már szalad is a világhálón, és célba ér, és mindenki boldog. ez lenne a jó.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.